ÉLETRAJZ

Fazekas Imre Pál 1930.április 16-án született Budapesten. 2015-ig Dunaújvárosban élt.,Utolsó éveit haláláig Nagylókon töltötte. Itt is helyezték őt örök nyugalomra 2020.május elsején.
„ Rendkívül szenvedélyes ember volt,túlcsorduló lélek,s éppen ezért az anyanyelve a vers. Úgy tartozott hozzá a költemény,mint a légzés s mint a szívdobogás.”(Kiss Kálmán)
7 éves kora óta írt,7381 alkotása született.14 kötete jelnet meg,több ezer oldalon. Közel 30 antológiában jelentek meg versei. Alkotásai rendszeresen közlik a Délibáb és a Kláris irodalmi folyóiratok. Küldetése volt,hogy személyesen találkozzon az emberekkel.
Több mint 100 helyen vett részt író-olvasó találkozókon belföldön és külföldön egyaránt. Szerette az embereket. – „ Mindig csak szeretet viszek és hozok”. – mondta.
Két igazi témaköre volt: a tiszta ,teljes végtelen szerelem,valamint a jövőbe is tekintő társadalmi politikum. Mindkettőt átjárja a természet szeretete és az ember értelmi,érzelmi ábrázolása.
Számtalan irodalmi díj birtokosa. Legjelentősebbek: Az Irodalmi Rádió legjobb szerzője –díj , Szépirodalmi Életmű-díj ,valamint Cserhát József Szépirodalmi Nagydíj.
Valotta: „ ha csak egy versem a világé, akkor már érdemes volt élnem.”
Végrendelete szerint: szellemi hagyatékát Tauzné Piroska ápolja.