FAZEKAS IMRE PÁL

BOLDOGSÁGSZAVAK

álom napálmában feltörő gondolat
magasra szálló vágyott kis boldogságszavak
egy csillagvilágban morajlanak
hozzád szólnak hogy láthassalak
érezzelek gyönyörű orgonaszólamokban
idézve egy kis patak egyszerű igazát
mikor a hold világa arcunk sugarát
röpíti most az örök-léten át –
újra-meg újra örvendezz velem
te édes végtelen Te kedves szerelem

hallom lélegzeted nyugodt szép ritmusát
úszunk a védtelen tökéletlenségben
érzékeinkből ős hullámok csapnak át
leheletfinom csókodból iszlak –
két villám között locsogva fecsegve hívlak
túlél minket ez a szerelem
ez a mindennél jobb gyötrelem
ez a varázslatos tünde kép:
velünk született világmindenség

csillagok permete e szép valóságálmunk
harang szól szívzsoltárt zeng a hárfa
egymásratalált összfénylők csókvirága:
testben-lélekben-értelemben él a hangunk

egyetlen káprázatos csillag-alakban
végzet-ölelt meleg suttogó karodban
minden álmunk mindent lát mindent tud:
hozzád szállnak – örökké láthassalak