FAZEKAS IMRE PÁL

A KÖLTŐ

a költő boldogtalanságra született
félelmen győzni akarók között
örök vesztésre áll mert mindent szeretett
ami az értelembe költözött

hitek szava – vágyik a messzeségbe
törékeny – Ő – valóságban marad
nem ül fel se a talpra sem kerékre
– az igazi álmok után szalad

végtelen csillagból rakott virágok
emberiség nevében beszélnek
rendbe teszik a mesét – igazságot –
sorai örök időkben élnek

szép játékos vágy – érzelem értéke –
az egymásért vívott boldogság képe