FAZEKAS IMRE PÁL

SZEMEMBEN KERES SZÉP SZEMED
MENEDÉKET

szememben keres szép szemed menedéket
mint városi zajban egy kis parknyi csendet
embernyi odaadás bujkál hangodban
éj s nappal rejtőzik lágy mozdulatodban

mint saját ruhámat
veszem fel közelséged
mint százkarú bánat
ölel át őszinteséged

belső magányunkból szökkenő virágfüzér :
a fény szivárvány színekben lopódzik át
csak bátran kedvesem s megtudod mit ér
szeretni – ez örökszép melódiát

az élet ad neked engem
nekem téged
szép szemedben keres
szemem menedéket